A Sáfrány Termesztése

 

A sáfrány termesztése hazánkban nagy múlttal rendelkezik.

A termesztési folyamat nem gépesíthető, kézimunkára épül, mely tükröződik a fűszer értékében is.

A sáfrány (Crocus sativus) fényigényes növény, árnyékba ne vessük. A lazább, jól szellőző, jó tápanyagellátású talajt igényli. A hagymákat a növény nyugalmi időszakában, mely hazánkban nyárra esik, lehet felszedni és ültetni. Ahhoz, hogy a vetőágy ideális legyen, ősszel fel kell ásni vagy szántani és trágyázni, majd gyommentesen tartani az előkészített vetésterületet.

Ültetni 10 x 10 cm-es rácsban célszerű, melyet nagyjából 80 centinként járósorokkal szükséges tagolni, hogy egyrészt sűrűségével elnyomja a gyomokat, másrészt a növények kézzel hozzáférhetőek maradjanak. Az ültetési mélység függ a hagyma méretétől, 10-15 cm-t javaslunk a nagy, 9 cm körfogat körüli hagymák esetében. Kötöttebb talajokban a mélység csökkentendő. A sáfrány inkább a lazább talajokat kedveli ültetés után sem kedvező a talaj tömörödése, a taposást kerülni kell.

Öntözni nem szükséges a vetést, de fontos az ágyások gyommentesen tartása. A sáfrány ősszel növeszti hosszúkás, fűszerű leveleit, majd az ősz második felében és télen virágzik, mely korábbi vetés, vagy évelő ágyás esetén korábbra tolódik. Minél egyenletesebb a hagyma mérete, a vetés mélysége, a talaj szerkezete, annál egységesebb virágzásra lehet számítani, mely hatással van a kézi szedés munkaigényére.

A Sáfrányt tehát kézzel kell szedni, a virágzási időszakában naponta, lehetőleg délelőtti órákban. Ügyeljünk arra, hogy csak a járósorokat tapossuk, a talaj tömörödését megakadályozandó. A virágokat szellősen tálba, kosárba gyűjtsük, egymásra lehetőség szerint ne rétegezzük azokat. Kesztyűben szedjük az egész virágokat a tövüknél lecsípve.

Figyelem! Terhes nőknek és lány gyermekeknek nem szabad szedni. Szedni csak gumikesztyűben ajánlott, ellenkező esetben nőknél a hatóanyaga vérzést okozhat.

A vöröslő bibéket külön munkafolyamatban, szintén kesztyűben, tiszta csipesszel távolítjuk el a növényből, fehér résznél levágva, lehetőleg a három stigma maradjon egyben, majd jól levegőző helyiségben lassan szárítsuk ki enyhe melegítéssel, addig amíg „csörgős” nem lesz. A bibék alsó, fehér része nem tartalmaz aromaanyagokat, csak a vörös részek értékesek.

A szirmok és az élénksárga porzók nem használhatóak fel fűszerként és gyógynövényként sem, de azért szépek. A kiszárított bibéket sötét, légmentesen záródó üvegben tároljuk, így minőségét évekig megőrzi.

A sáfrány levele a tavasz folyamán is szépen zöldell, sötétzöld fűszerű levelei akár egy kert díszei is lehetnek. A növény a fagyot elviseli, a hótól sem kell félteni.

Az egészséges, nagyméretű gumókból fejlődő növény minden éveben 4-7 kisebb új gumót hoz létre. A nagy gumók idővel elöregednek és elhalnak, a kisebbek növekednek. A növény gumói a talajban évente 1-2 cm-rel feljebb vándorolnak.

Az optimális fűszertermesztés érdekében legfeljebb 3-4 évig tartsuk egy helyen. Ugyanarra a területre 5 éven belül ne vessük.

Minden virágban 3 bibeszél (stigma) található. 300-350 ezer virágból lehet 1 kg szárított sáfrány fűszert előállítani.

1 kg szárított sáfrányfűszer értéke 1-3 millió forint körüli, de kis tételben magasabb áron forgalmazzák.

 

Eleink tudománya

Az alábbiakban megtekinthető egy antik könyvből kiemelt míves nyelvezeten írt termesztési leírás a magyar hagyományos termesztési tapasztalatokat leírva.

Forrás: A Gyógy- és Vegyiipari-Növények Termesztése, Dr. Augustin Béla, Dr. Darvas Ferenc, Schneider József, 1922.

2 thoughts on “A Sáfrány Termesztése

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük